Hófehér házfalak,
Otthonok zöld fák alatt a kertben,
És az utcán sok virág…
Nagy terek, kis padok,
S az emberek mind boldogok köröttem!
Nézd a fények városát!

Fölötte tűz a napfény, felhőtlen az ég,
Bárhova nézel, nincsen folytó szürkeség,
A mesék mindig szépek,
Nincsenek ellenségek, csak barát!
Csak jó barát vár mindig itt reád!

Élj a fény városában,
És én élek majd veled!
Élj a fény városában,
Boldog lesz az életed!
Élj a fény városában,
Ami még álomvilág!

Ismerd meg a vágyakat,
Álmodd meg az álmokat,
És közben idd a valóság borát!

Álmodozz énvelem,
Osztozunk a végtelen örömben!
Nézd a fények városát!

Élj a fény városában,
És én élek majd veled!
Élj a fény városában,
Boldog lesz az életed!
Élj a fény városában,
Ami még álomvilág!

Szemeink, mint égitestek vonzódnak a fény, a fény után,
A sötétet messze űzni első fontos dolgunk ez csupán,
Ez a város lesz a bölcső, melyben felnő egy új nemzedék,
Hol a percek néked adják mindazt, ami jó és ami szép!

Gyere, gyere, kezdjünk bele, ne akard, hogy várjunk még!

Élj a fény városában,
És én élek majd veled!
Élj a fény városában,
Boldog lesz az életed!
Élj a fény városában,
Ami még álomvilág!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.